"Itt egy rét a virágoké, egy a pillangók tanyája. Három réten patak siet, négyet lép a gólya lába. Ötödiken túl az erdő, erdő, ami nincs kivágva. Hatodikról tóka bámul föl az égi felhőnyájra. Hetediket domboldalon esti hűvös szellő járja. Változtasson életeden az Őrségnek hét csodája!"

____________________________________________________________________________________________________________

Hétrétország:

2016. szeptember 30., péntek

Szabó Lőrinc nyomában: Utószó

Az elindulni - úton lenni - megérkezni varázslatos hármasából számomra az "úton lenni" a legkedvesebb. Mióta az eszemet tudom, ezt szeretem a legjobban. Hogy a haflingi csavargásaimon Szabó Lőrinc volt az útitársam, az kicsit furcsa volt az elején, de a végére egészen megszoktam. Minden bizonnyal ez a kis kaland egyike lesz a legkedvesebb emlékeimnek, amiket Trolliából hazaviszek magammal :)

Hafling eddig nem jelentett nekem túl sokat, de Szabó Lőrincnek hála, ez ma már egyáltalán nem így van. Nyár óta szinte az összes szabadnapomat a falu környékén - pontosabban a falu feletti hegyekben - töltöm. Próbálom felfedezni magamnak a környező turistautakat... nem mondom, hogy betéve ismerem már az összeset, de alakulgat a dolog :)

Szeretek úton lenni. Szeretem, hogy az egyik út vége egyben egy újabb út kezdete is, így mindig van miért visszamenni, mert mindig van tovább és ami a legjobb: mindig van feljebb.

2.498 m :)

2 megjegyzés:

Holdgyöngy írta...

Nagyon szépen írtad meg! Az az utolsó bekezdés.

J. írta...

Köszönöm, hogy érzed a szavakat. <3

Megjegyzés küldése

 

Design by Amanda @ Blogger Buster