"Itt egy rét a virágoké, egy a pillangók tanyája. Három réten patak siet, négyet lép a gólya lába. Ötödiken túl az erdő, erdő, ami nincs kivágva. Hatodikról tóka bámul föl az égi felhőnyájra. Hetediket domboldalon esti hűvös szellő járja. Változtasson életeden az Őrségnek hét csodája!"

____________________________________________________________________________________________________________

Hétrétország:

2016. augusztus 3., szerda

Szabó Lőrinc nyomában - 3. rész: Haflingi pillanatok

A tátrai utazás nem hagyott békén, csakhamar délre, nekem vonzóbb országba utaztam, nagyobb hegyek és több természeti és kulturális szépség közé, vagyis Olaszországba...

Meránban egy napig voltam, a legfejedelmibb szállodában szálltam meg, a Meranerhofban (csak a szoba 46 líra előszezonban, egyemegafene!

Hotel Meranerhof a város szívében.

Jól működő szálloda a mai napig.
Meránból felrándultam a környéki Avelengo-Haflingba. A kötélvasút kedvéért, amely izgatott. 15-20 perc alatt felvitt 1200 m magasba.

Szép, tágas kilátás. A hegy valóban felemeli az embert. Fel, a város és sok minden fölé. És itt elég hirtelen emeli: Obermaisból, Merán felső villanegyedéből hat rövid perc alatt ideröpülhet, akinek van hat lírája (sok pénz) megfizetni az új Teleferrica tarifáját.

A felvonót 1984-ben megszüntették.
A haflingi állomás épületét szépen felújították, úgy tudom, apartmanokat alakítottak ki benne.

A drótkötélpálya felső állomása közelében egy majorságban szerény szobát vettem ki a lenti luxushotel árának ellensúlyozásául, és ott éltem három napig. 24  

A falu kissé messzebb van, de itt az Albergo Gasthaus Sulfner: 25 6 líráért lakni, 20-ért pedig akár hízni is lehet benne. A hegy tetején áll, a templom mellett. Erdők és még nem sárguló búzavetések közt. Rajta túl megint völgy és patak. És hegy és hegyek és hegyek! 26

Hotel Sulfner.
Az egykori majorság ma 4-csillagos szállodaként üzemel.
Búzavetésnek se híre-se hamva, egyszerűbb és sokkal
jövedelmezőbb hotelesnek lenni, mint parasztnak.
Rengeteg tejet ittam […], még arra a német tejeslányra is emlékszem, aki pincérkedett a szobámban: a cikk, amely erről a szállásomról szólt, persze elhallgatja azt, hogy éjszaka viszont ő volt az én vendégem. 27

Szabó Lőrinc Haflingban eltöltött napjairól tanúskodik ez az emléktábla,
melyet 2009-ben a Hotel Sulfner bejárata mellett helyezett el a magyar küldöttség.
Egy óriási fejlesztésnek köszönhetően a hotel épülete mára teljesen megváltozott.
A régi főbejárat egy hátsó éttermi bejárattá lényegült át.
amit ezen a kis átjárón keresztül lehet megközelíteni.
Sajnos az átalakítást követően az emléktáblát nem helyezték át a főbejárat mellé,
amit én nagyon sajnálok, mert így szinte senki sem látja, csak a személyzet,
illetve a hotel felett húzódó turistaútról véletlenül pont ebbe az irányba letekintő emberek.
Az viszont dicséretes, hogy ügyelnek az emléktábla állapotára.
 
Ott a Santa Catharina-hegyen, mely D. Katót juttatta eszembe, 4 volt egy szép kis kápolna,

A kápolna ma is nagyon szép.
Külön bejegyzést fogok róla készíteni.
Nekem nagyon tetszik.

 és előtte a versbeli crucifix,5

A kápolna és a Hotel Sulfner szomszédságában
még ma is ott áll a krucifix.
Ha jól emlékszem, müncheniek restaurálták...
...némely erre járó pedig nem bírja ki, hogy ne hagyja rajta a kéznyomát.
Eszembe nem jutna, de hát nem vagyunk egyformák.
  
 az erdőben pedig egy kis tó, teli tavirózsákkal.

Sulfnersee.
Egy biotóp, telis-tele apró kis életekkel.
Erről is külön bejegyzés készül majd.

A szakadék szélén favendéglő, erkélye már a roppant mélység fölött.33

A Belvedere épületét az emléktáblát elhelyező magyar csoport is kereste,
de nem találták meg. A helyiek sem tudtak információval szolgálni.
Caffé-risorante Belvedere egy 1925-ös képeslapon.
Kép forrása: ITT
Ötpercnyire a Stazionétól, kis kapaszkodón van ez az én caffé-ristorantém. Két-háromszáz méteres függőleges szakadékok legszélén. Vendéglő, tejcsarnok, kávéház és bár "egy személyben".

Hosszú út vezetett a rejtély megfejtéséhez.
Egy barátságos fiatal pincérfiú adta az első infót,
majd egy régi kiadványban megtaláltam ezt a képet.
 A Belvedere nem más, mint a mai Meranblick.
Pontosabban: Meraner Blick.
Ez egy zárt apartmanház az utca végén a szakadék felett.
A teraszára sajnos nem lehet kimenni (azt hiszem).
A Meraner Blick terasza szemből - alulról, arról a hegyről fotózva,
amelyiken futni szoktam.
Nehéz megtalálni, nehéz elfelejteni.
Az 5-csillagos Hotel Miramonti terasza felé vezető út melletti bölcsességek egyike.
Tavaly ősszel én, amikor azt hittem, megtaláltam AZT a teraszt.
A teraszról is külön bejegyzés készül majd.

Mindezt azért mondtam el, mert életem legboldogabb napjai közé tartozott a dolomiti utazásom. Egy évvel később már Nagyklárit is elvittem ugyanoda... ...Avelengóba most is szerelmes vagyok, nem akartam hazajönni, és most is boldogtalan vagyok, hogy már sose látom viszont.
Szabó Lőrinc rajza.
Fent a panoráma a hegyről Meran felé tekintve,
lent az egykori Sulfner Panzió.
Kép forrása: ITT
(A bejegyzésben szereplő idézetek forrása: ITT és ITT.)

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

 

Design by Amanda @ Blogger Buster