"Itt egy rét a virágoké, egy a pillangók tanyája. Három réten patak siet, négyet lép a gólya lába. Ötödiken túl az erdő, erdő, ami nincs kivágva. Hatodikról tóka bámul föl az égi felhőnyájra. Hetediket domboldalon esti hűvös szellő járja. Változtasson életeden az Őrségnek hét csodája!"

____________________________________________________________________________________________________________

Hétrétország:

2016. június 4., szombat

Bevégeztetett


... amit nem lehet jóvá tenni ...
... amit nem szabad elfelejteni ...

20 - 06 - 04

5 megjegyzés:

VRJúlia írta...

Bizony jóvá nem, mert már annyi heget hagyott. Akiben...
De vajon tényleg semmi esély arra, hogy forduljon a kocka?
Köszönöm, hogy szeretsz minket. Legalábbis így értem én...
:)

J. írta...

Jól érted :) Amit érzek, azt szavakkal kifejezni nem lehet <3

Én egyszerű, hétköznapi emberként úgy látom, hogy a fájó sebekre, a soha be nem gyógyuló hegekre egyedül a teljes autonómia hozhatna enyhülést... nem hiszek benne, hogy a területek visszacsatolásával az elszakított részeken élők jól járnának. Az anyaországban nagy bajok vannak - fejben, szívben, mindenhol. Nem értek a politikához és nem is érdekelt soha, mert az még a pénznél is mocskosabb és alávalóbb - de én ebben látnám a megoldást. Ami itt, Trolliában működik, az nálatok is működhetne, HA akarnák, hogy működjön... de kellene a külső segítség, kellenének az anyaországbeli és a messzebb földekre szakadt mecénások, kongatni kellene a harangokat, ütni az asztalokat, követelni, kiáltani és kiállni egymásért, magunkért... és felnyitni az agymosottak szemét és elmagyarázni nekik, hogy nincs olyan, hogy romániai magyar :( fáj a szívem, ha ezt hallom.

"Likasszák más az égben fönt a rostát
s a csillagok tengelyét olajozzák
szorgalmas angyalok.
És lészen csillagfordulás megint..."

J. írta...

Ezer bocsánat, de félreütöttem egy betűt és sajnos nem tudom javítani... szóval likasszák már.

VRJúlia írta...

... Visszacsatolás...persze, olyan már nem is lesz. A terület talán ugyanaz, de mégsem, a népesség pedig már javában kicserélődött. Magyarnak lenni nem feltétlenül területtől függ. Hogy mennyire nagy ott a baj, mi innen nem tudjuk felmérni, tény, hogy úgy tűnik, jól, jobban élnek Magyarországon. Bár itt is sokan nagyon jól, emberek között szakadékok vannak, részben a rendszer, részben saját hibájuk miatt. Tovább : nem is kellünk mi senkinek, sőt, az erdélyi magyarság is csak ott működik jól, ezalatt egyszerű emberséget, összetartást, munkát értek, ahol szórványban van. Ott értékesek egymásnak. Ahol kicsit többen összegyűlnek, ott már nem olyan fontos, mert magától értetődő.
Nagyon bonyolult dolgok, kicsi is vagyok ehhez.
De azt az érzést, hogy mindenhol- itt is, ott is idegen vagyok, nemigen kívánom senkinek. Azt sem, hogy anyanyelvem , amit annyira szeretek, csak másodlagos, s egyáltalán nem fontos a többség. Továbbá, hogy a mi jogainkkal mások is élnek, mi az övékével már egyáltalán nem tehetjük ugyanazt meg.
Mindegy is. Mi szeretünk titeket, áhítozunk minden nemzeti érték után, s örömmel fogadunk mindenkit, aki ugyanilyen szeretettel jön hozzánk, nem várja el feltétlenül, hogy székely harisnyában találja a férfiakat és kizárólag lovasszekéren közlekedjen, szóval olyannak fogad el, amilyenek vagyunk...esendők, de emberek.

J. írta...

Én is kicsi vagyok ehhez, de egyben biztos vagyok: Nélkületek mi elvesznénk.
Hogy ki az a "mi"? Aki érzi, az érti, aki nem érzi, az soha nem fogja érteni.

Megjegyzés küldése

 

Design by Amanda @ Blogger Buster