"Itt egy rét a virágoké, egy a pillangók tanyája. Három réten patak siet, négyet lép a gólya lába. Ötödiken túl az erdő, erdő, ami nincs kivágva. Hatodikról tóka bámul föl az égi felhőnyájra. Hetediket domboldalon esti hűvös szellő járja. Változtasson életeden az Őrségnek hét csodája!"

____________________________________________________________________________________________________________

Hétrétország:

2015. szeptember 22., kedd

Lehullott a lepel

Elérkezett a várva várt pillanat, boronaházunk környékét agyag és fa illata lengte be, miközben lehullott róla a ruha... pontosabban a vakolat. Íme, a meztelen valóság:



Aki látott már őrségi boronaházat, az most talán csodálkozik a függőleges boronák láttán, hiszen a "hagyományos" boronaházak boronái vízszintesen fekszenek egymáson.

"Az Őrségben a közelmúltban is kialakult - bár sohasem terjedt el nagyobb mértékben - a faépítésnek egy új változata, a függőleges (tehát rövidebb) fákból, fönnálló boronákból épített fal, amelynek analógiáit csak messze északon találjuk meg."

(Barabás Jenő - Gilyén Nándor: Magyar népi építészet)

A fönnálló boronás házak sokszor már beton alapra készültek és az építésükhöz legtöbbször régi, elbontott boronaházak faanyagát használták fel újra - mint a mi házunk esetében is.

A bácsi, aki a házban lakott, az eredetileg a telek másik felén álló szülői házát elbontotta, majd a mostani helyén újra felépítette, a saját két kezével. Látszik a gerendák illesztésein, hogy ezeket bizony kézi erővel munkálta meg.


A kész boronafalakat annak idején hagyományos őrségi agyagos-homokos-törekes sárral tapasztották be kívül-belül. Majd ezt, a száradás után betonkeménységűvé váló természetes szigetelőréteget - vagy ha úgy tetszik vályogvakolatot - bemeszelték.

A bácsi által készített vakolat olyan jól sikerült, hogy a leveréséhez vésőgép kellett. A kisöreg még arra is gondolt, hogy a fűtetlen helyiségek (kamra, műhely) falainak vakolata vastagabb legyen, mint a fűtött helyiségeké.

Ilyenkor akaratlanul is eszembe jut, hogy pár generációnyi idő elég volt ahhoz, hogy elbutuljunk és ez a hatalmas, kincset érő, ősi tudás, amit valaha szinte minden ember birtokolt, a felejtés homályába vesszen.

A sufnink hűlt helye.
Kőművesmester és tanítványa küzdött egy kicsit, mire sikerült levésniük a 4-8 cm vastag szigetelést.
A keletkező sitt 100%-ig öko-bio, úgyhogy nem terheli meg a környezetünket.

A modern kor laikus emberének szemével nézve a lecsupaszított ház  nem egy felemelő látvány: ütött-kopott, girbe-gurba gerendák, a gerendák között széles hézagok...

 
Az ajtó felett jól látszik, hogy az ácsok sem fognak unatkozni nálunk.
Külön felhívnám a figyelmet a villanyszerelési megoldásokra, amiket szintén a bácsi követett el.
Régen tényleg mindenhez értettek a férfiemberek :)
Egy szakember - mint például a mi ácsmesterünk - szemével nézve viszont ez a ház nem más, mint maga a földi paradicsom, mert ilyen faanyagot ma már sehol sem lehet venni vagy ha mégis, azért csillagászati összegeket kérnek.

A födémgerendáink tényleg magukért beszélnek:



 

A látszó gerendákat először magasnyomású mosóval fogják megtisztítani, majd ezt követően vissza is csiszolják őket. Nagyon szép lesz.

A lepel lehullását követően az is kiderült, hogy melyik boronákat kell cserélni, úgyhogy az ácsmunkák tekintetében teljessé vált a kép. A falakhoz és az új tetőhöz szükséges faanyagot, valamint a cserepeket már meg is rendelte az ácsunk.

A tető faszerkezetének felújítása után új cserép kerül a tetőre, mert a mostani cserepeinket sajnos megette az időjárás. Egyszerű, visszafogott cserepet kerestünk, így jutottunk el a Creaton "Hargita" névre hallgató, egyenesvágású, hornyolt, natúrvörös tetőcserepéhez. Szerintünk ez illik a legjobban házikóhoz.

Kép forrása: ITT

A kőműves munkák terén a jelenlegi alap felszedése után lesz csak teljes a kép. Ez még tartogathat érdekességeket a számunkra, de nagyon bízunk benne, hogy hatalmas meglepetések már nem fognak érni bennünket.

Végezetül egy jó hír:

Egy hathatós ráhatásának köszönhetően - amit ezúton is nagyon köszönünk Őriszentpéter Jegyzőjének! - az Eon végre valahára lyukat fúrt az úttest alatt  és lefektette a földkábelünket. Megy ez, kérem!

Mire jönnek az ácsok, a villanyszerelő leköti a házat a  hálózatról és beüzemeli a dobozt.

4 megjegyzés:

Zz írta...

Kedves Júlia!
Egy hasonló, megroggyant állapotú parasztház felújítását végeztük el nemrégiben (persze még nincs kész...). Minden perce élvezetes egy ilyen munkának, szinte irigykedem.
Ha a födém pallók és a gerendák csiszolása túlságosan idő/pénzigényesnek bizonyulna, ajánlani tudom megoldásnak a homokfúvást is. Mi is először csiszolásban gondolkodtunk, de a mi ácsunk csak a padlólapok leszedése után vállalta volna a csiszolást. Homokfúvással viszont kb. 3 óra alatt kész volt a teljes födém (50 m2). Ezt egy gombaölő-szeres, majd lenolajas kezelés követte.
Üdvözlettel: Varga Zoltán

J. írta...

Kedves Zoltán! Remélem, készül pár fényképes bejegyzés "A szomszéd ház" felújítási munkálatairól, minden esetre én feliratkoztam :) Gratulálok a házikóhoz, nekem nagyon tetszik!
Köszönjük a tippet :) Nálunk a komplett tetőcsere lesz, a padlólapokat is fel kell szedni, sajnos eléggé megviselte őket az idő és az időjárás.
A lenolaj változtatott valamit a fa eredeti színén? Üdvözlettel: Judit

VRJúlia írta...

Érdeklődéssel követünk :)

J. írta...

De jó, hogy itt vagytok velünk! :)
Bevallom, rettentően izgulok... hatalmas lépés ez a mi kis életünkben.

Megjegyzés küldése

 

Design by Amanda @ Blogger Buster