"Itt egy rét a virágoké, egy a pillangók tanyája. Három réten patak siet, négyet lép a gólya lába. Ötödiken túl az erdő, erdő, ami nincs kivágva. Hatodikról tóka bámul föl az égi felhőnyájra. Hetediket domboldalon esti hűvös szellő járja. Változtasson életeden az Őrségnek hét csodája!"

____________________________________________________________________________________________________________

Hétrétország:

2015. július 29., szerda

Vajon hol van a szél, amikor épp nem fúj? - 3. rész

Az első napsugarak érintése még senkit sem zavart, aztán ahogy egyre feljebb kúszott a nap, úgy vált egyre reménytelenebbé a helyzet. Még a madarak is elbujdostak. A városban egy falevél sem mozdult, állt a levegő. És a szél? Vajon hol van ilyenkor?

Timmelsjoch, 2509 méter. Megérkeztünk. Kék ég, fehér felhők, szikrázó napsütés :) és megtaláltuk a szelet. Ott volt a hegyek felett fent, fent az égen! A felhőkkel bújócskázott, s néha arrébb lökte őket. Majd átsuhant a sziklák között, ilyenkor az apró kis virágok örömükben táncot jártak a lábunk körül.

Ha nem akarunk átbuszozni Ausztriába, akkor a Timmelsjoch-on a busz közvetlenül ennél a Rasthaus-nál tesz le bennünket, ahol minden nap, 7.00-20.00-ig várják a betérőket ételekkel, italokkal.
A hegyek szinte karnyújtásnyira voltak tőlünk. Köröskörül, ameddig a szem ellátott csak hegyek, kövek, kavicsok, sziklák, hó, virágok, néhol tehenek, távolabb juhok hűsöltek  hótáblákon... Istenem, mondd mit teremtettél?

Lenyűgözött.
Az ember azt sem tudja, merre nézzen, merre fényképezzen... fantasztikus! Menjünk, keressünk havat! De merre induljunk?

Talán erre...
Megtaláltuk.
2015. július 15., hóban állok - szandiban.
Hógolyózzunk?
Neee, inkább építsünk egy... hóbaglyot!
Olyan kicsi az ember - és olyan hatalmas a természet!
Ugye? :)
Sétálgattunk egyik országból a másikba.

Tirol (A)
Dél-Tirol (I)
 Aztán azt vettük észre, hogy egy modern, open air kiállítás közepén vagyunk.

Egy régi épület romjai felett.
Hatalmas székek hívogatnak. Foglaljunk helyet!
Ennek a műnek a címe: "Szabad kilátás a Földközi tengerre"
De volt még itt fa is.
És felhő is... Grüss Göttin
Olyan nagy a tér idefent, hogy az ember észre sem veszi, mennyi turista van itt rajta kívül. Jut elég hely mindenkinek...  nem úgy, mint lent!


Ültünk és töltekeztünk a kövekben évezredek óta raktározódó energiából.
Napmeleg.
Látjátok a virágok felett, ahogyan a szél éppen kergetőzik az icipici felhőkkel?

Nehéz betelni a látvánnyal:







 

Éppen a múzeumnál voltunk, amikor...

Gyönyörködtünk a kilátásban, a távolból kolomp hangja szólt, igazi idillke :)
Majd hirtelen a kövek között megjelent egy  hát.
Majd még egy.
Íme, a trollok büszkeségei, a Grauvieh.
Ami nekünk a Kárpáti borzderes, az nekik a Grauvieh.
Engedjétek meg, hogy bemutassam Wienerschnitzelt...
... és az anyukáját.
Gyönyörű jószág!
A banda egyre csak bővül.
Ha megszomjaznak, esznek egy kis havat.
Az időjárás kezdett kicsit estiesre váltani, bár még sütött a nap, de én már nagyon fáztam, hűvös volt.
Későre járt, így Wienerschnitzelék elindultak hazafelé... valószínűleg óramű pontossággal.
Mi még lekucorodtunk egy kicsit a kövekre, amiket a nap felmelegített.
A hátizsákból előkerült egy kis banán, süti, víz.
Még egy kicsit gyönyörködtünk...
...töltekeztünk, miközben vacogtam :)
Jó lenne itt túrázni vagy akár futni egyszer.
A völgyben juhok és kecskék vonultak, a pásztor füttyszóval hívta őket.
Megérkezett az utolsó busz, mennünk kellett :( ez visszajárós hely lesz...

Ó, majdnem elfelejtettem:

2 megjegyzés:

Holdgyöngy írta...

Szép helyen jártatok! Jók a fotók is. Ezek a kövek egymáson múzeum?

J. írta...

:) Lassan egész Trollia egy hatalmas nagy kőrakás lesz, nagy divatja van ennek errefelé mostanság... Mondjuk annál jobb, mintha mindenki felkarcolná, felírná a legelképesztőbb helyekre, hogy "itt jártam ekkor és ekkor x.y."
De az is lehet, hogy ezek nem is emberi kéz által alkotott kőrakások, hanem megkövesedett kicsi kis trollok, akiket a felkelő nap első sugara a hegyekben ért és kővé változtatott ;)

Megjegyzés küldése

 

Design by Amanda @ Blogger Buster