"Itt egy rét a virágoké, egy a pillangók tanyája. Három réten patak siet, négyet lép a gólya lába. Ötödiken túl az erdő, erdő, ami nincs kivágva. Hatodikról tóka bámul föl az égi felhőnyájra. Hetediket domboldalon esti hűvös szellő járja. Változtasson életeden az Őrségnek hét csodája!"

____________________________________________________________________________________________________________

Hétrétország:

2015. május 26., kedd

A kincset érő kút

Amikor Maráckán megvettük a telket, majd jó gyorsan megvettük a szomszédos telket is :) még nagyon kis naivak voltunk. Azt gondoltuk, hogy pár év és majd ripsz-ropsz építkezni fogunk, segítség nélkül, önerőből, hitel nélkül... Aztán teltek az évek, a kezünk beleért a bilibe és feleszméltünk. Nem fog menni. Most még nem. A fájdalmas eszmélés után következett a gyors újratervezés.

Hitelt semmi esetre és semmilyen formában sem veszünk fel, soha többé - ez az alap.

Az újratervezés során rá kellett jönnünk - adott élethelyzetünk és anyagi lehetőségeink figyelembe vétele mellett - hogy a magyarországi való világ útvesztőiben számunkra egy régi ház felújítása pénzügyileg sokkal jobban "menedzselhető", mintha egy új házat kellene felépítenünk... Valahogy így jutottunk el odáig, hogy lett egy boronaházunk.

Amikor házat keresgéltünk, választottunk (na jó, igazából úgy történt, hogy a ház választott ki bennünket, ebben biztos vagyok), akkor lényeges szempont volt (persze az anyagiakon túl), hogy a ház emberléptékű legyen. Egy kút az udvaron pedig hatalmas pluszpont. (A maráci telekbe is pont a kút miatt szerettem bele.)

Számomra az emberléptékű azt jelenti, hogy ne legyenek benne felesleges légköbméterek, elnagyolt terek. Akkora legyen, hogy azt bármilyen élet- és gazdasági helyzetünkben fent tudjuk tartani. Akkor is, ha olyan nagy gazdasági válság köszönt majd be, amekkorát eddig még nem éltünk át és akkor is, ha eljő a világ vége...

Ez a válság valamikor egészen biztos, hogy be fog következni, mert valakik ezt akarják. A forgatókönyv már elkészült rég... Nem hülyültem meg teljesen, csak jó rég óta rakosgatom össze a puzzle-t. Összesküvés-elméletekért nem kell a szomszédba szaladgálnom ;)

Ha a takarónk kicsit tovább érne és tovább nyújtózkodhatnánk, akkor egészen biztosan egy teljesen új, autonóm házat építtetnék valahol, a fényszennyezéstől, szomszédoktól és mindentől távol. Nagy valószínűség szerint fából, mert imádom. Mivel ez a helyzet egyelőre nem fenyeget, ezért abból kell kihoznunk a lehető legtöbbet, amink van :)

És mi az, amink van? Van egy felújításra szoruló boronaházunk (fából, úgyhogy részben már teljesült is az álom) az Őrség közepén. A házunk udvarán áll egy kb. 15-20 méter mély, nagyon jó állapotban lévő, tiszta vizű kút. Vétek lenne ezt az adottságot nem kihasználni!

Az Őrségi Nemzeti Park területén a hígtrágya földekre juttatása tilos, ennek köszönhetően a rétegvizek nem szennyezettek.

A kutunk.
Egy háztartásban rengeteg víz fogy. Gondoljunk csak bele: ivás, főzés, fűtés, mosás, mosogatás, fürdés, állatok itatása, öntözés, wc-öblítés... Az ivóvizet helyettesíteni sok esetben nem lehet, de azt nagyfokú pazarlásnak tartom, hogy pl. wc-öblítéshez, öntözéshez, kocsimosáshoz is ivóvíz-minőségű vizet használunk. Mekkora luxus!

Vajon ki lehetne ezt váltani valahogyan? A válasz: Igen. A megoldás pedig: házi vízmű.

Ami kell hozzá:
- egy kút vízzel
- egy csőszivattyú
- egy hidrofor
- némi cső
- egy ember, aki megtervezi és összerakja a rendszert.

A rendszert, ami valahogy így működik:

A csőszivattyú felszívja a vizet a kútból, a víz egy csövön keresztül belemegy a hidroforba, az kiegyenlíti a nyomást és állandó nyomáson tartja a vizet. - hogy ne puffogjon a víz a csőben :) - Eközben mindkét kütyü szűri is a vizet.

De mi van akkor, ha a kútban nincs elég víz? A csőszivattyúban van egy úszó, ami ilyen esetben lekapcsolja a rendszert. A hidroforban pedig van egy szelep, amivel át lehet váltani vezetékes vízre, hogy ne maradjunk víz nélkül.

Sőt, ez az egész tovább kombinálható egy esővíz-hasznosító rendszerrel is.


Ezzel a megoldással egy lépéssel közelebb kerülhetünk az otthonunkkal kapcsolatos egyik legnagyobb vágyunkhoz: a lehetőségeinkhez mérten, a lehető legnagyobb mértékben függetlenedni a szolgáltatóktól.

4 megjegyzés:

Kovács Miklós írta...

Nagyon tetszik a gondolkodásod! Maximálisan egyetértek veled. A kút pedig gyönyörű :)

J. írta...

Köszönöm, ezek szerint nem csak mi vagyunk ufók, Te is az vagy ;-)

Kavics írta...

Ufóságotok fokozhatjátok is "házi solárral" melegvíz, fűtéshozzásegítés gyanánt és az sem sokkal bonyolultabb mint a vízmegoldásotok. Van rá is egy frappáns magyar találmány (is).
(A baj mindig csak az, hogy sokan nem szeretnék az elufósodást. És igen, a válság közelít, már nincs is olyan messze, majd ha csettintenek...)

J. írta...

Tervben van ilyesmi (egy későbbi ufóságunk lesz ;-) )

Megjegyzés küldése

 

Design by Amanda @ Blogger Buster