"Itt egy rét a virágoké, egy a pillangók tanyája. Három réten patak siet, négyet lép a gólya lába. Ötödiken túl az erdő, erdő, ami nincs kivágva. Hatodikról tóka bámul föl az égi felhőnyájra. Hetediket domboldalon esti hűvös szellő járja. Változtasson életeden az Őrségnek hét csodája!"

____________________________________________________________________________________________________________

Hétrétország:

2014. augusztus 7., csütörtök

Kirepültek

A keselyűsi gólyacsalád életét akkor kezdtük el nyomon követni, amikor a fiókák 4-5 naposak voltak. A monitoron keresztül drukkoltunk a szülőknek, hogy sikeresen fel tudják nevelni a fiókákat - tavaly hatalmas nagy dráma játszódott le ennél a fészeknél, ami idén szerencsére nem ismétlődött meg és így augusztus elején három gyönyörű, egészséges, életerős ifjú fekete gólya hagyta el a fészket és vágott neki a nagybetűs életnek.

Ilyen picik voltak.
A májusi tűző napsugarak elől árnyékba menekültek.
Ettek.
Home alone.
Elbújtak.
Jókat beszélgettek.
Menedékben várták, hogy elálljon az eső.
Megint ettek.
Megtanulták, hogyan kell fészket renoválni.
Pihe-puha ágyban aludtak.
Talpra álltak.
Anya, ez nem fog menni!
Apa, ehhez már túl nagyok vagyunk!
Eláztak.
Repültek.
Áztak-fáztak.
Micsoda csülkök :)
És megint csak ettek.
Szépen nődögéltek.
Átváltoztak.
Igazi fekete gólyák lettek.
Felmérték a terepet.
Szárnyaikat próbálgatták.
Benéztek hozzánk.
Együtt aludtak.
Gyakoroltak.
Elrepültek.
Visszajöttek.
Furákat ettek.
Pontosabban...
... nem ettek.
Elbúcsúztak.
Végleg kirepültek.

2 megjegyzés:

Timi írta...

hihetetlen hogy néhány hónap alatt mennyit fejlődtek! szép madarak.

J. írta...

Ugye milyen hihetetlen? A kerecsenfiókák is olyan nagyon gyorsan lettek nagyok. Az ő kirepülésük lelkileg nagyon megviselt, még bőgtem is egy csomót miattuk. Róluk sajnos nincs képem, de csodaszépek lettek!

Megjegyzés küldése

 

Design by Amanda @ Blogger Buster