"Itt egy rét a virágoké, egy a pillangók tanyája. Három réten patak siet, négyet lép a gólya lába. Ötödiken túl az erdő, erdő, ami nincs kivágva. Hatodikról tóka bámul föl az égi felhőnyájra. Hetediket domboldalon esti hűvös szellő járja. Változtasson életeden az Őrségnek hét csodája!"

____________________________________________________________________________________________________________

Hétrétország:

2014. június 12., csütörtök

Futás - A 9. hónap

Adja Isten, hogy a 9. hónap kapcsán legyen egyszer egy másik bejegyzésem is...

Na szóval, ebben a hónapban változtattam egy kicsit. Az almás paraszt kutyájával való találkozásom óta nem merek elfutni addig, ameddig szoktam. Csak a vízesésig megyek, az almást kihagyom, helyette inkább kétszer futom le az erdei szakaszt. Egy darabig maradok ennél a variációnál, aztán majd meglátom.

A vízesés víz nélkül.
A trollok elzárták a csapot.

Egyszer elindultam, hogy na most aztán megnézek egy másik útvonalat, de alig tettem meg pár száz métert, egy hatalmas nyúl úgy rám ijesztett, hogy azt hittem, ott halok meg helyben... Aliz Csodaországban... inkább visszafordultam.

Nemrég futás közben éppen azon gondolkodtam, hogy - leszámítva azt, hogy idegenben vagyok - mennyire jó itt futni. A fák hajladoznak felettem, a madarak röpködnek mellettem és én szinte együtt, pontosabban felváltva lélegzem a fákkal... de még csak be sem fejezhettem a gondolatmenetemet, amikor is mi történt, na mi, abban a csodás pillanatban?

A kanyarban megjelent az a bizonyos weimari vizsla, póráz nélkül és elkezdett rohanni felém. Én megint csak lesatultam, a kutya meg őrült mód ugatott és szemből nekem akart ugrani... ha sikerül neki, én garantáltan hanyatt estek és amilyen szerencsém van, a tarkóm egy kőre zuhan és gatter... én magam elé kaptam a kezem meg reflexből még az egyik lábamat is felhúztam... közben a nagyonszőke nő is befutott visítva...

- Csuliggung, csuldigung...
- Nem hiszem el, ez már a második eset! Csináljon már végre valamit a kutyájával!

Leginkább foglalkozzon vele! Ha kutyát sétáltat, akkor kutyát sétáltasson és ne sms-ezzen meg telefonálgasson! Meggyőződésem, hogy azért ilyen a kutya, mert nem figyelnek rá és nem kapja meg azt a törődést, amire szüksége lenne.

Találtam egy futós blogot... ITT.

Lassan be kell szereznem egy új futócipőt... Ha szorgalmasan írogatnám, hogy melyik napon mennyit futok, akkor most tudnám, hogy hány kilométert pakoltam eddig a cipőmbe. Valahol azt olvastam, hogy 500 km után már nem árt beszerezni egy újat és felváltva használni, míg végleg el nem fárad a régi.

8 megjegyzés:

Kavics írta...

Ez szörnyű és bosszantó is! Nincsenek kötelezve a póráz használatára? E második eset után én már feljelentéssel fenyegetőztem volna (csak a nyomatékosság kedvéért) hátha legközelebb már pórázon viszi a vadállatot. Ki tud akasztani az ilyen kutyatartó.
Volt egy kolléáganőm, aki szintén nagy futó, hajnal 4-5-kor kel, hogy fusson és minden nap. Nos, ő mesélte, hogy ca. 1 hónap egy futócipő, csak a jó minőségűeket veszi (egy vagyon) és ő is rendszeresen váltogatta. Sőt volt, hogy melyiket, milyen terepre használt.
Én nem ástam magam mélyen a témában, tuti, hogy már rég le kellett volna a futócipőmet cserélni.. :-)

J. írta...

Most már remélem, nem lesz több ilyen afférom, de ha igen, akkor azt már tényleg nem fogom annyiban hagyni. Úgy tudom, itt is kötelező a póráz.

Én is azt gondolom, hogy van az a minőség, ami alatt nem szabad futócipőt venni, még az olyan hobbifutóknak sem, mint amilyen én vagyok. Mivel ezek tényleg nem olcsó cipők, ezért érdemes az első komolyabb futócipőt szakboltban megvenni, ahol szépen megvizsgálják a lábfejünket, a talpunkat, megmondják, melyik típusú cipők jöhetnek szóba. Ideális esetben van egy futópadjuk, ahol ki lehet próbálni többféle cipőt, így el lehet kerülni a zsákbamacskát.

VRJúlia írta...

Adja Isten! Elolvastam, de így az eleje magával ragadott :)

Holdgyöngy írta...

Barátnőm a Caminót járta végig jó cipőben. Mesélte, hogy akik erre nem figyeltek oda azoknak a lábuk sínylette meg. Azért a vizslás ügyet én sem hagynám annyiban!

Timi írta...

Gratula a futáshoz, nem kis teljesítmény :)
A kutyás témához nem tudok hozzászólni, engem nem zavarnak.

J. írta...

Köszi, Timi :)
Ha nem ugrálnak a nyakamba és nem akarnak belém harapni, akkor engem sem zavarnak a kutyák :)

Mamka írta...

Köszönöm,hogy írtál hozzám! Így újra visszataláltam hozzád.:)

J. írta...

Mamka, én rendszeresen benézek hozzád :) Úgy emlékszem, valamikor tavaly, még a ládák vagy a sárközi motívumok kapcsán bővebben is írtam Neked, de lehet, hogy a soraim elvesztek valahol útközben :(

Megjegyzés küldése

 

Design by Amanda @ Blogger Buster