"Itt egy rét a virágoké, egy a pillangók tanyája. Három réten patak siet, négyet lép a gólya lába. Ötödiken túl az erdő, erdő, ami nincs kivágva. Hatodikról tóka bámul föl az égi felhőnyájra. Hetediket domboldalon esti hűvös szellő járja. Változtasson életeden az Őrségnek hét csodája!"

____________________________________________________________________________________________________________

Hétrétország:

2014. április 4., péntek

Jelek

Abban a pillanatban, amikor megéreztem azt a vaníliára emlékeztető, édeskés, virágos illatot, ami egy szempillantás alatt elvarázsolt és boldogsággal, szeretettel töltötte meg minden porcikámat, nos akkor, abban a pillanatban még nem jutott el a tudatomig, hogy ez miért is történt velem és miért pont azon a helyen történt, ahol történt...

Futóútvonalam itt halad el.
Odafelé és visszafelé is keresztet vetek itt.
Nem tudom megmagyarázni, hogy miért.
Csak este, amikor újra lepörgettem magamban az aznapi eseményeket, csak akkor döbbentem rá, hogy a mamám napra pontosan 10 éve nincs már közöttünk...

Sajnos a papám nem tudta pontosan megmondani, hogy
mikor készült ez a kép.
Velem van.

6 megjegyzés:

Holdgyöngy írta...

A lényeg, hogy veled van.

kavics írta...

Azt hiszem nagyon sok jel van, ami mellett csak úgy elhaladunk, nem figyelünk rá... ezért (?) nem értünk meg dolgokat...

J. írta...

Igen, velem van.

J. írta...

Régen én sem figyeltem eléggé a jelekre. Nyitott szemmel jártam ugyan, de belül valami mégis leblokkolt, aztán úgy tizenpáréve megváltozott minden. Kristálytisztán emlékszem arra a pillanatra.

kavics írta...

Az utolsó mondatod izgalmasan hangzott... most nagyon felkeltetted az érdeklődésemet...!!!

J. írta...

Lehet, hogy egyszer majd elmesélem ;)

Megjegyzés küldése

 

Design by Amanda @ Blogger Buster