"Itt egy rét a virágoké, egy a pillangók tanyája. Három réten patak siet, négyet lép a gólya lába. Ötödiken túl az erdő, erdő, ami nincs kivágva. Hatodikról tóka bámul föl az égi felhőnyájra. Hetediket domboldalon esti hűvös szellő járja. Változtasson életeden az Őrségnek hét csodája!"

____________________________________________________________________________________________________________

Hétrétország:

2014. február 16., vasárnap

Majdnem tavasz

A naptár szerint még tél van, de ilyen kis hírnököket látva, ki mondaná ezt meg.


Süt a nap, tiszta kék az ég, friss a levegő és ha nem fúj a szél, még a Nap melegét is érezni. Igazi barangolós, kirándulós idő - nekünk való. Nem tudunk ilyenkor a négy fal között ülni, úgyhogy szombaton tettünk egy karikát, gyalog.

Alsóörs - Lovasi szőlőhegy - Felsőörs - Malomvölgy - Lovas - Alsóörs, nagyjából 14 km.

Alsóörs a lovasi szőlők alatt.
Letűnt idők.
Persze épülnek a szőlőhegyen paloták is... medencével, kerti tóval.
Felsőörsre beérve kicsit leesett az állunk. Látványosan fejlődik a település. Látszik, hogy él ez a falu. Miután rácsodálkoztunk pár dologra, elindultunk a Malomvölgy felé... Itt is meglepetés ért bennünket, jó rég nem jártunk már erre.


Kiránduljunk!

Számunkra új információs táblák.
A miénk volt az erdő, próbáltam feltankolni a színekből, az illatokból, a hangokból. Rajtunk kívül csak egy fiatal párt kutyával, egy többgyermekes családot kutyával, egy nagymamát és unokáját csalogatta ki a tavaszias idő az erdőbe.



Erre mentünk tovább.
Amikor utoljára errefelé mászkáltunk, akkor majdhogynem testközelből láttunk egy fiatal őzikét. Pont úgy fújt a szél, hogy nem érzett meg bennünket, miközben a domboldalról ereszkedett lefelé. Szegényke, jól megijedt tőlünk. Rajzfilmbe illő jelenet volt.

Szeretemerdő.
Szeretemerdeiút.
Partszakadás.
Dagonya.
Olyan jó illat volt.
Hihetetlen dolgokat alkot a természet.


Eddig jöttünk.

Előttünk.
Mellettünk.
Mögöttünk.
Itt ettünk.


Előkerült a hátizsákból az ellátmány. Nagyon jót ettünk. Hiába, erdőben enni a legjobb.

Mennyei manna.
Amióta itthon vagyunk, gyakorlatilag ezen élek :)
Meg persze kakaós és fahéjas csigán :)
Imádom.

Amikor a Nap eltűnt a "hegy" mögött és a napsugarak nem melegítették a völgyben a levegőt, elég hideg lett, úgyhogy visszafelé nem bóklásztam annyit, inkább kapkodtuk a lábunkat. Lovas felé vettük az irányt.




Tölgyfákkal szegélyezett ösvényen értük el Lovast, onnan pedig a szokásos úton mentünk haza Alsóörsre, ahol egy lélek sem járt az utcákon... Érthetetlen. Mindenki a tévét bámulja?

2 megjegyzés:

kavics írta...

Veled éreztem az erdő, a dagonya és a lila hagyma illatát... hmmm veled örülök az új információs tábláknak, a tavasz jeleinek.
Miért nem örülnek ennek mások is...? Nem kerül semmibe, mégis mennyit ad! :-)

J. írta...

Bizony, Kavics, milyen igaz!

Megjegyzés küldése

 

Design by Amanda @ Blogger Buster