"Itt egy rét a virágoké, egy a pillangók tanyája. Három réten patak siet, négyet lép a gólya lába. Ötödiken túl az erdő, erdő, ami nincs kivágva. Hatodikról tóka bámul föl az égi felhőnyájra. Hetediket domboldalon esti hűvös szellő járja. Változtasson életeden az Őrségnek hét csodája!"

____________________________________________________________________________________________________________

Hétrétország:

2014. február 17., hétfő

B.B.B.

Így kezdődött:

"Nem megyünk át Csopakra?"
"De, menjünk, olyan szép idő van!"

Így folytatódott:

Barkák mindenütt.
Csopakon a  madármegfigyelő és a játszótér mellett két, számunkra új dolgot fedeztünk fel:

Mi lehet ez?
Rovarhotel várja a lakóit.
Micsoda jó ötlet :)
Csillagvárta
Ez is tetszik :)
Amíg ott  bóklásztunk, nézelődtünk, a játszótér mellett megállt egy nagy fekete bálna autó. Kiszállt belőle egy kisfiú, egy vattacukornak öltöztetett kislány, meg egy magassarkús, glédába vágott nő. A nő tanulmányozta a táblákat, a gyerekeknek meg halvány lila dunsztjuk sem volt arról, hogyan kell a játszótéren játszani. Az autót vezető ember ki sem szállt a kocsiból...

"A pali a kocsiban az a sofőrjük?"
"Dehogyis, az apuka."
"Döbbenet... erre nem találok szavakat."

Csopaki móló.
Régen itt is horgásztunk.
Már nem melegített a nap, így hazafelé vettük az irányt. Még Csopakon voltunk, amikor Maci feltett egy találós kérdést: "Na, mi ez a földön?"



"Eeez?... Bagolyköpet! :))"
"Ahol ennyi köpet van, ott bagolynak is kell lennie..."


Leírhatatlan élmény egy ilyen szép madárral farkasszemet nézni. Örülök, hogy a kis kompakt gépünkkel sikerült így lefényképezni. Nem volt egyszerű, mert a magasra emelt gép kijelzőjén szinte semmit sem lehetett látni. Ilyenkor azért érzem, hogy jó lenne egy komolyabb fényképezőgép. Régóta érlelődik már a gondolat...

Az Alsóörs-Csopak között húzódó bicikliút ma eléggé forgalmas volt és ennek meg is lett az eredménye:

Íme, az ember!
Mert  nem elég gyönyörködni benne, rombolni kell. Én megértem, hogy szedik a barkát, mert szép, mert egy kis tavaszt lehet csempészni vele a lakásba, de az ég szerelmére, meddig tartana betenni egy bicskát a zsebbe vagy egy metszőollót a hátizsákba és azzal kíméletesen lemetszeni egy-két ágat.

Miközben ezekről elmélkedtünk, egy csodaszép kölyök kutyára lettünk figyelmesek. Egyedül mászkált, gazdi sehol.


Ennyire barátságos, kedves, csupaszív kutyával rég nem találkoztam. Maci megnézte a bilétáját, hátha rajta van egy lakcím. Nem volt, csak chip-szám, meg az, hogy a kutya ivartalanított és egy telefonszám. (Nagyon hasznos ilyen esetekben,)

Nálunk viszont nem volt telefon és rajtunk kívül éppen akkor senki sem volt az utcán. Emlékeztünk rá, hogy a sarkon túl egy férfi barkácsolt a háza előtt. Felballagtunk hozzá a kutyával, gondoltuk, megkérjük, hívja fel nekünk ezt a telefonszámot. A kutyus a sarkon túl már elég bátortalanul lépkedett, szinte kérdően nézett ránk, hogy mi most akkor hova is visszük őt... de elég volt csak megsimogatni és jött tovább.

A férfi rendes volt nagyon, azonnal tárcsázta a számot és miután beszélt a gazdival, azt is tudta, melyik házból szökött el a csavargó. Elkísért bennünket a kutyával, így a kis csavargó szerencsésen hazatért. Jó, hogy mi találtunk rá a kölyökre és nem valaki más, rossz szándékkal. Simán el lehetett volna csalni vagy rabolni szegényt.

A kis boxer kerítésen belül még kajlább volt, mint kint az utcán. Felszaladt a házhoz, hívta a nagy fekete pajtását, hogy megmutassa neki, kikkel járt ő a sarkon túl, az ismeretlen terepen. Meg lehetett volna zabálni, olyan aranyos volt.

Nem bántuk volna, ha gazdátlan kutya lett volna, mert ez a találkozás bizony szerelem volt első látásra.

2014. február 16., vasárnap

Majdnem tavasz

A naptár szerint még tél van, de ilyen kis hírnököket látva, ki mondaná ezt meg.


Süt a nap, tiszta kék az ég, friss a levegő és ha nem fúj a szél, még a Nap melegét is érezni. Igazi barangolós, kirándulós idő - nekünk való. Nem tudunk ilyenkor a négy fal között ülni, úgyhogy szombaton tettünk egy karikát, gyalog.

Alsóörs - Lovasi szőlőhegy - Felsőörs - Malomvölgy - Lovas - Alsóörs, nagyjából 14 km.

Alsóörs a lovasi szőlők alatt.
Letűnt idők.
Persze épülnek a szőlőhegyen paloták is... medencével, kerti tóval.
Felsőörsre beérve kicsit leesett az állunk. Látványosan fejlődik a település. Látszik, hogy él ez a falu. Miután rácsodálkoztunk pár dologra, elindultunk a Malomvölgy felé... Itt is meglepetés ért bennünket, jó rég nem jártunk már erre.


Kiránduljunk!

Számunkra új információs táblák.
A miénk volt az erdő, próbáltam feltankolni a színekből, az illatokból, a hangokból. Rajtunk kívül csak egy fiatal párt kutyával, egy többgyermekes családot kutyával, egy nagymamát és unokáját csalogatta ki a tavaszias idő az erdőbe.



Erre mentünk tovább.
Amikor utoljára errefelé mászkáltunk, akkor majdhogynem testközelből láttunk egy fiatal őzikét. Pont úgy fújt a szél, hogy nem érzett meg bennünket, miközben a domboldalról ereszkedett lefelé. Szegényke, jól megijedt tőlünk. Rajzfilmbe illő jelenet volt.

Szeretemerdő.
Szeretemerdeiút.
Partszakadás.
Dagonya.
Olyan jó illat volt.
Hihetetlen dolgokat alkot a természet.


Eddig jöttünk.

Előttünk.
Mellettünk.
Mögöttünk.
Itt ettünk.


Előkerült a hátizsákból az ellátmány. Nagyon jót ettünk. Hiába, erdőben enni a legjobb.

Mennyei manna.
Amióta itthon vagyunk, gyakorlatilag ezen élek :)
Meg persze kakaós és fahéjas csigán :)
Imádom.

Amikor a Nap eltűnt a "hegy" mögött és a napsugarak nem melegítették a völgyben a levegőt, elég hideg lett, úgyhogy visszafelé nem bóklásztam annyit, inkább kapkodtuk a lábunkat. Lovas felé vettük az irányt.




Tölgyfákkal szegélyezett ösvényen értük el Lovast, onnan pedig a szokásos úton mentünk haza Alsóörsre, ahol egy lélek sem járt az utcákon... Érthetetlen. Mindenki a tévét bámulja?

2014. február 12., szerda

Futás - Az 5. hónap.

Végre hazai talajon! Nem is kívánhatnék ennél többet. Egyelőre csak az Alsóörs-Káptalanfüred szakaszon koptatom a Balaton mellett húzódó bicikliutat. 4 km oda, 4 km vissza. Sík terep, pont nekem való.

Néha fácánkakasok viaskodására figyelek fel, néha új pocoktúrásokat fedezek fel az út mentén, néha hatalmas madarak reppennek fel a nádasból, néha lekövet egy-egy kismadár.

Futás után lent a parton nyújtok és közben csak bámulom a Balatont, a jeges vízen ringatózó kacsákat, a hattyúkat, a víz felett repülő sirályokat vagy éppen a tihanyi apátság homályba vesző sziluettjét.







2014. február 11., kedd

Téli Tihany helyett

Úgy terveztük, hogy idén újra részt veszünk a Téli Tihany teljesítménytúrán, de végül mégsem mentünk el, mert elég rideg volt az időjárás aznap. Utólag kicsit bántuk, de így alakult... Talán majd jövőre.

Hogy ne maradjunk Téli Tihany nélkül, hétvégén csináltunk egy kisebb túrát. Balatonfüred - Tihany, Gödrös - Barátlakások - Óvár - Faluközpont.

Tihany, Gödrös - Az egyik legkedvesebb horgászhelyünk a Balatonon.
Kristálytiszta víz.
A "kissé" szemetes pihenőhely :(
és a sárga villám :)
Ilyen szép jelzőtáblák és újrafestett turistajelzések segítik az eligazodást.
A Balaton.
St.Bear.
Avarillatú erdő.
Zöld. A kedvenc színem.
Alattunk a Balaton.
Tomboló vulkánok egykori világa.
 
Rétegződések.
1978.
Rám mindig várni kell.
Barátlakások.
Barátlakás.
A lak belülről.
Kilátás a lakból.
Úton a következő lak felé.
Barátlakások.
A lak belülről.
Lehet, hogy itt imádkoztak?
Van aki szemetet hagy hátra, van aki mécsest.
Kilátás a lakból.
Tovább a zöld jelzés mentén.
Az óvár.
Jobb oldalon egy itt felejtett teljesítménytúrás jelzőszalag.
Nekem  a Balaton...
Kilátás az Óvárról.
Az elmaradhatatlan gombák.
Lehetetlenség eltévedni.
Kicsi ház.
Tihany.
Szalonképes.
Ha Tihany....
... akkor levendula.
Jó kis szomszédok.
Faágyú.
A szokásos fénykép az apátságról.
A minimalista modern építészet egyik remekműve.
Az apátsághoz tartozik - jegypénztár, WC,  szuvenír -.
Muszáj ebben is a nyugatot majmolni?
Ha legalább tihanyi kővel burkolták volna...
Kedvenc tihanyi házunk.
Beretvás Csanád, Major Lajos és Csávás Csaba alkotásai.
Az apátságot sajnos nem tudtuk megnézni, mert felújítási munkálatok miatt március közepéig nem látogatható, de ennek és az eső ellenére is csodaszép nap volt, kár lett volna kihagyni.
 

Design by Amanda @ Blogger Buster