"Itt egy rét a virágoké, egy a pillangók tanyája. Három réten patak siet, négyet lép a gólya lába. Ötödiken túl az erdő, erdő, ami nincs kivágva. Hatodikról tóka bámul föl az égi felhőnyájra. Hetediket domboldalon esti hűvös szellő járja. Változtasson életeden az Őrségnek hét csodája!"

____________________________________________________________________________________________________________

Hétrétország:

2013. december 24., kedd

Békés karácsonyt!

video


József, az ács, Istennel beszél
Magasságos,
Te tudod: nehéz ez az apaság,
Amit az én szegény vállamra tettél.
Apja volnék, - és mégsem az vagyok.
Ez a gyermek... ha szemébe tekintek,
Benne ragyognak nap, hold, csillagok.
Anyja szemei s a Te szemeid,
Istenem, a Te szemeid azok.
Gyönyörűséges és szörnyű szemek,
Oly ismerősek, s oly idegenek...
Ez az ács-műhely... ezek a forgácsok...
Mit tehettem érte?... mit tehetek?
Én tanítottam fogni a szerszámot,
Mégis rá fogják majd a kalapácsot.
Úgy félek: mi lesz?
Most is ki tudja, merre kóborog,
Tekintetétől tüzet fog a műhely,
Tüzet a világ, s egyszer ellobog.
Ó, jó volt véle Egyiptomba futni
S azután is óvni a lépteit,
Fel a templomig, Jeruzsálemig,
Míg egyszer elmaradt...
Ó, jó volt, míg parányi rózsaujja
Borzolta szürkülő szakállamat,
Ezüst nyomot hagyott már akkor is,
Komoly nyomot parányi rózsaujja.
S most olyan más az útja...
Vezetném és Ő vezet engemet.
Csak azt tudom, a Te utadon jár,
Magasságos,
De ki tudja a Te ösvényedet?
Te vagy az atyja, - én senki vagyok,
Az Evangéliumban hallgatok,
S hallgat rólam az Evangélium.

2013. december 16., hétfő

Lehi esete a gyapjúval

Az úgy volt, hogy amikor másodszor elmentem gyapjút venni, akkor vettem egy 6 cm átmérőjű styropor gömböt, gondoltam kipróbálom ezt a könnyített verziójú tűnemezelést is (készen kapható formát befedni gyapjúval) és készítek belőle egy lasztit Lehelkémnek, amivel majd jókat passzolgathatunk. Lehinek egyébként nagyon jó a labdaérzéke. Jó focista lenne belőle, ha nem lenne ilyen rettentően kényelmes fajta, általában én rohangálok a labda után, ő meg várja a mannát. :)

Lepkés, virágos, szívecskés lett a lasztija. A zöld alapot az új szerzeményű "Filzwolle" névre hallgató gyapjúból készítettem (ami durva és rettenetesen szennyezett, mindenféle egyéb szőröket és növényi eredetű kis dirib-darabokat szedegettem ki belőle), a díszítést pedig az első körből származó merinói gyapjúból (amilyenből Pocak is készült). Ilyen lett:


Le is teszteltük. Lehi nagyon kis édes volt. Az elején csak szagolgatta, majd kicsit pofozgatta, aztán odapasszolta nekem. Jót játszottunk... egészen addig, amíg le nem vadászta és el nem kezdte macska módra tolni a hátsó lábaival meg tépni a fogával... volt labda, nincs labda. Pontosabban van labda, de nem használjuk, eltettem emlékbe.

Maga az "álnemezelés" nem egy bonyolult folyamat, de nem az én esetem... csak be kell bugyolálni az adott formát a gyapjúval, majd tűvel rászurkálni azt a formára. Sitty-sutty kész. Dekorációs célokra jó lehet, de használati tárgyakhoz én nem fogom használni, az egyszer biztos.

Tegnap a hagyományos módszerrel ez a kislány készült:

Békaleányzó.
A hidegre való tekintettel kapott egy gyapjúsálat is.
Pózolni ...
... azt tud.
Szerettem volna Lehelkével lefényképezni. Így kezdődött ...

Így folytatódott ...
Szegény békalány a következő pillanatban akkora maflást kapott, hogy majdnem 2 métert repült, míg földet ért.

2013. december 12., csütörtök

Futás - A 3. hónap

Sikerült visszatornásznom, pontosabban visszafutnom magam arra a szintre, ahol október végén voltam. Ha ez így marad, nagyon boldog leszek. Elég nehéz összehangolnom a futást a munkás napjaimmal, de igyekszem 2 napnál nem többet kihagyni. A karácsonytól vízkeresztig tartó időszakhoz viszont nem fűzök túl sok reményt. Későn fogok hazaérni és éhesen, ráadásul tök sötétben egészen biztos, hogy nem fogok futni. Régen nem paráztam. Messze az átlag feletti volt a közbiztonság errefelé... de változnak az idők...

Erről jut eszembe: egy időben rengeteg macska kószált a környékünkön. Aztán új arcok költöztek a szomszéd utcába és a macskák egyszer csak eltűntek. Van összefüggés? Ááá, hülyeség... én kérek elnézést :)

Azért annak örülök, hogy Lehelkém nem utcai harcos.

2013. december 10., kedd

Gyapjúból Pocak

A könyvesboltban "véletlenül" a kezembe akadt egy könyv, aminek a címe kreativ workshop Nadelfilzen. Nadel meg filzen? Tűnemezelés? Fogalmam sem volt, hogy mit takar mindez, de amit a könyvben láttam, az nagyon megtetszett. Kis ideig érleltem magamban az egészet, átbogarásztam a könyvet, majd beszereztem pár dolgot...

Gyapjú.
Nemezelő tű, alátét.
 ... és elkezdtem a tűvel böködni a gyapjút... meg sajnos párszor az ujjamat is... A végeredmény pedig:

Pocak.
 

Design by Amanda @ Blogger Buster