"Itt egy rét a virágoké, egy a pillangók tanyája. Három réten patak siet, négyet lép a gólya lába. Ötödiken túl az erdő, erdő, ami nincs kivágva. Hatodikról tóka bámul föl az égi felhőnyájra. Hetediket domboldalon esti hűvös szellő járja. Változtasson életeden az Őrségnek hét csodája!"

____________________________________________________________________________________________________________

Hétrétország:

2013. november 2., szombat

Halottak napja

Minden évben abban reménykedem, hogy idén majd könnyebb lesz ez az időszak... de ahogy idősödöm, évről évre jobban fáj a lelkem és ilyenkor ha akarom, ha nem, felerősödnek az érzések. Túl fiatalon kellett megtanulnom, hogy az e napon meggyújtott gyertyák lángja másképpen ég és ezek a gyertyák bizony másképpen is melegítenek.

Talán majd akkor, ha végre otthon, az ismerős keresztek alatt gyújthatok gyertyát az enyéimnek ezen a napon, talán majd akkor könnyebb lesz, most mindenesetre nagyon nehéz. Gyertyát gyújtok, nézem a táncoló lángokat, emlékezem és keresem a válaszokat a megválaszolhatatlan miértekre. Pityergek és nyugtatgatom magam, hogy majd jövőre... majd jövőre könnyebb lesz.

A kép eredetije nem az enyém. Az interneten találtam, góglival.
"Olyan csönd van így nélküled,
hogy szinte hallani,
amit még utoljára
akartál mondani."
(Váci Mihály)

4 megjegyzés:

VRJúlia írta...

Talán nem lesz nagy vigasztalás, de nézz be a Falusi parókiára. Van ott erről a dologról valami nagyon egyszerűen szép.
És könnyű napokat :)

J. írta...

Köszönöm.

Holdgyöngy írta...

"Majd jövőre könnyebb lesz." Szerintem nem a helyszín, a szív, a lélek a lényeg ahol benned és veled vannak.

J. írta...

Persze, tudom én, de itt valahogy mégis nehezebb ilyenkor, mint amilyen otthon volt, pláne egyedül... a honvágy felerősíti az egyéb érzéseket.

Megjegyzés küldése

 

Design by Amanda @ Blogger Buster