"Itt egy rét a virágoké, egy a pillangók tanyája. Három réten patak siet, négyet lép a gólya lába. Ötödiken túl az erdő, erdő, ami nincs kivágva. Hatodikról tóka bámul föl az égi felhőnyájra. Hetediket domboldalon esti hűvös szellő járja. Változtasson életeden az Őrségnek hét csodája!"

____________________________________________________________________________________________________________

Hétrétország:

2013. szeptember 16., hétfő

Futok, mert...

Visszavonhatatlanul megérkezett az ősz. Trolliában nem olyan szép színes az ősz (sem), mint otthon. Itt hirtelen lesz barna és kopár minden... nem szeretem... nem csoda. 2000 méter felett a hegyek már szépen elkezdtek bebarnulni. Tegnapelőtt kora reggel valami hószerű fehérséget is látni véltem rajtuk... brrr.

Otthoni ősz - szeretem.
Ma hazafelé jövet arra lettem figyelmes, hogy a házunk előtti placc felett rengeteg fecske repked. Volt amelyikük egészen alacsonyan torpedózott és olyan is volt, amelyik hihetetlen magasságokban szárnyalt. Ha az ember csak úgy hirtelen feltekint az égre, akkor úgy látja, hogy a madarak össze-vissza cikáznak, de nem. Van valami ősi, valami titokzatos rendszer abban, ahogy repdesnek és vibrál körülöttük a levegő. Szinte érezni és látni lehet azt a hatalmas energiamezőt, amit az ő összetartozásuk generál. Olyan jó volt nézni őket. Bár egy kicsit el is szomorított az egész, mert eszembe jutott, hogy lassan itt hagynak bennünket. Talán a mai volt az utolsó nagy szárnyerősítő edzésük a hosszú út előtt.
Kismadarak, szerencsés utat!

Én is elkezdtem "edzeni". Újra futok. Igen, újra - mert azt hiszem én egy örök "újraelkezdtemfutni-típus" vagyok, aki minden évben többször is lelkesen elkezdi, de a nyári kánikula, egy esőcsepp vagy az első hópehely láttán azonnal abba is hagyja a futást. Mert ugye kifogásokat mindig lehet találni arra a kérdésre, hogy ma éppen miért ne fussak. Mert elfáradtam a melóhelyen ...mert mosok, főzök, takarítok ...mert be kell ugranom a városba elintézni ezt-azt ...mert úgy tele ettem magam ...mert esik ...mert fúj ...mert hideg van ...mert meleg van ...mert nincs normális futócipőm (Oké, ez tényleg kizáró ok.) ...mert csak ...mert blablabla.

Motivációt is ugyanilyen könnyen lehet találni, csak keresni kell. Legalább olyan intenzíven, mint a kifogásokat :o)

4 megjegyzés:

Holdgyöngy írta...

Barátnőm végigjárta a Caminot. Jó cipője volt, sosem törte fel, nem lilultak be a körmei. Érmese megvenni ennyit ér egy jó cipő. Tetszik a kollázsod.

J. írta...

Köszönöm :)

Holdgyöngy írta...

Érdemes, helyesen (nem érmese), hát jól elírtam a sötétben tapogatózva, bocs.

J. írta...

:) Érdemes bizony! A cipő a legfontosabb, ha futásról, gyaloglásról, túrázásról van szó. Néha elszörnyülködöm, hogy milyen lélekvesztő cipőkben jönnek hegyet mászni ide az emberek... amíg egyszer le nem zúgnak a hegyről és ki nem törik a nyakukat.

Megjegyzés küldése

 

Design by Amanda @ Blogger Buster