"Itt egy rét a virágoké, egy a pillangók tanyája. Három réten patak siet, négyet lép a gólya lába. Ötödiken túl az erdő, erdő, ami nincs kivágva. Hatodikról tóka bámul föl az égi felhőnyájra. Hetediket domboldalon esti hűvös szellő járja. Változtasson életeden az Őrségnek hét csodája!"

____________________________________________________________________________________________________________

Hétrétország:

2013. szeptember 16., hétfő

Futok, mert...

Visszavonhatatlanul megérkezett az ősz. Trolliában nem olyan szép színes az ősz (sem), mint otthon. Itt hirtelen lesz barna és kopár minden... nem szeretem... nem csoda. 2000 méter felett a hegyek már szépen elkezdtek bebarnulni. Tegnapelőtt kora reggel valami hószerű fehérséget is látni véltem rajtuk... brrr.

Otthoni ősz - szeretem.
Ma hazafelé jövet arra lettem figyelmes, hogy a házunk előtti placc felett rengeteg fecske repked. Volt amelyikük egészen alacsonyan torpedózott és olyan is volt, amelyik hihetetlen magasságokban szárnyalt. Ha az ember csak úgy hirtelen feltekint az égre, akkor úgy látja, hogy a madarak össze-vissza cikáznak, de nem. Van valami ősi, valami titokzatos rendszer abban, ahogy repdesnek és vibrál körülöttük a levegő. Szinte érezni és látni lehet azt a hatalmas energiamezőt, amit az ő összetartozásuk generál. Olyan jó volt nézni őket. Bár egy kicsit el is szomorított az egész, mert eszembe jutott, hogy lassan itt hagynak bennünket. Talán a mai volt az utolsó nagy szárnyerősítő edzésük a hosszú út előtt.
Kismadarak, szerencsés utat!

Én is elkezdtem "edzeni". Újra futok. Igen, újra - mert azt hiszem én egy örök "újraelkezdtemfutni-típus" vagyok, aki minden évben többször is lelkesen elkezdi, de a nyári kánikula, egy esőcsepp vagy az első hópehely láttán azonnal abba is hagyja a futást. Mert ugye kifogásokat mindig lehet találni arra a kérdésre, hogy ma éppen miért ne fussak. Mert elfáradtam a melóhelyen ...mert mosok, főzök, takarítok ...mert be kell ugranom a városba elintézni ezt-azt ...mert úgy tele ettem magam ...mert esik ...mert fúj ...mert hideg van ...mert meleg van ...mert nincs normális futócipőm (Oké, ez tényleg kizáró ok.) ...mert csak ...mert blablabla.

Motivációt is ugyanilyen könnyen lehet találni, csak keresni kell. Legalább olyan intenzíven, mint a kifogásokat :o)

2013. szeptember 5., csütörtök

Házfelújítás

Nem, nem a boronaházé, de ennek ellenére a mai nap egészen biztosan 2013 eddigi legszebb napjaként kerül féltve őrzött emlékeim közé. Minden egyes percét imádtam.

Hirtelen ötlettől vezérelve délben felkerekedtünk és felmentünk a kedvenc völgyünkbe. Amolyan menedékféle hely ez nekünk itt Trolliában. Jó, hogy felfedeztük, szeretem. Van itt minden, ami ahhoz kell, hogy kikapcsoljunk és jól érezzük magunkat - tó, erdő, madárcsicsergés, kristálytiszta vizű hegyi patak... már csak a horgászbot hiányzott.


Ma még egy mókust is láttunk. :) Ha nyitott szemmel jár az ember, különös dolgokra bukkanhat az erdőben.

Vajon ki lakik itt?
Pár méterrel távolabb, fenyőfák ölelésében pedig ezt találtuk:

Nem vitás, ez bizony egy elhagyatott vagy inkább egy be nem fejezett hobbit-lak lehet.
Valahogy olyan egyértelműnek tűnt, hogy emellett nem lehet csak úgy egyszerűen továbbmenni, hogy ezt bizony folytatni kell.


Egy kis moha, néhány faág, toboz, kő és máris sokkal otthonosabb lett a kicsi hajlék.

Tobozokból kör alakú fekhely készült, a "tábortűz" köré pedig 12 kis kavics került ülőke gyanánt, ha többen lennének :)
Remélem, valaki folytatja majd a kőkerítés megépítését...
"Elég, ha ebéd után tíz percre ledőlsz pihenni. Elég, ha munkahelyedre lassan és kényelmesen haladsz és néha megállasz, hogy egy fát, egy virágot, vagy egy madarat megnézz. Elég, ha fél órával üldögélsz tovább a padon, mint amennyit előre szántál magadnak. Mert szépen süt a nap és a szellőnek kellemes, meleg virágszaga van. Elég, ha minden hetedik napon nem dolgozol semmit, csak örvendesz annak, hogy élsz és hogy szép a világ, amiben élsz."
 (Wass Albert)
 

Design by Amanda @ Blogger Buster