"Itt egy rét a virágoké, egy a pillangók tanyája. Három réten patak siet, négyet lép a gólya lába. Ötödiken túl az erdő, erdő, ami nincs kivágva. Hatodikról tóka bámul föl az égi felhőnyájra. Hetediket domboldalon esti hűvös szellő járja. Változtasson életeden az Őrségnek hét csodája!"

____________________________________________________________________________________________________________

Hétrétország:

2013. május 31., péntek

Blogot írni

Szerintem mindenki, aki blogot ír eljut egyszer arra a pontra, amikor úgy érzi, itt a vége, nem ír többet, mert nincs miről, mert nincs kinek, vagy épp ellenkezőleg. Lenne miről és lenne kinek, de valahogy mégsem akar mindenkinek írni.

Hogy kinél mikor jön el ez a pont, az gondolom egyénfüggő. Nemrég engem is utolért ez az érzés. Úgy gondoltam, nem írok többet, mert... nem is tudom igazán megmagyarázni, hogy miért. És ugyanúgy azt sem tudom megmagyarázni, miért érzem most mégis úgy, hogy folytatom.

Hogy ebből mi lesz...
 

Design by Amanda @ Blogger Buster