"Itt egy rét a virágoké, egy a pillangók tanyája. Három réten patak siet, négyet lép a gólya lába. Ötödiken túl az erdő, erdő, ami nincs kivágva. Hatodikról tóka bámul föl az égi felhőnyájra. Hetediket domboldalon esti hűvös szellő járja. Változtasson életeden az Őrségnek hét csodája!"

____________________________________________________________________________________________________________

Hétrétország:

2012. december 14., péntek

Varázsbot

Nem magyarul "Target stick mit Clicker"... de nekem csak varázsbot marad. És hogy miről is van szó? Hát erről az eszközről:

Varázsbot - kutya, macska, papagáj, nyúl, tengeri malac idomításához
Több kutyás műsorban láttam már, hogy ilyennel fejlesztik az ebek agyát, de nem gondoltam volna, hogy más állatoknál is eredményesen bevethető lehet, mígnem ősszel láttam egy műsort egy macskalélek-szakértőről. Ő is ilyennel edzette a macsekokat, nem kevés sikerrel. Ezen felbuzdulva mi is vettünk egy varázsbotot Lehelkének. Kíváncsi voltam, hogy tényleg működik-e vagy ez is csak valami beetetős hülyeség.

És láss csodát, nem az! Tényleg működik. Pár hete kezdtük el használni és nagyon szépen fejlődünk. A varázsbothoz van egy használati utasítás, egyelőre eszerint haladunk. Nagyon következetesnek kell lenni és minden nap gyakorolni kell, különben nem ér semmit az egész. Mi most ott tartunk, hogy egy kis jutalomfalat segítségével Lehi kis fejecskéjében rögzült a "szimat" vezényszó... pedig ő nem is kutya :)

A feladat úgy néz ki, hogy a "Szimat!" hallatán Lehelkének az orrával meg kell érintenie a varázsbot végét. Ha ezt megteszi, akkor egy "klikk" és  az újboli "szimat" szó kíséretében kap egy kis darab jutalomfalatot... mindezt addig kell gyakorolni vele, amíg biztosak nem vagyunk benne hogy felfogta, mit is kell csináljon a "szimat" szó hallatán. Ha úgy gondoljuk, hogy elértük ezt a szintet, akkor el lehet hagyni a jutalomfalatot és anélkül gyakorolni tovább... Én úgy gondolom hogy mi elértük ezt a szintet, úgyhogy holnaptól a jutalomfalat nélküli gyakorlás következik - Lehelke nagy bánatára -.

Nem lehet elfelejteni azt a pillanatot, amikor egy macskának megvilágosodik a kis fejecskéje... ilyenkor az embernek összeszorul a szíve a boldogságtól, de tényleg. Nagyon büszkék vagyunk Lehire!

Ez a kép nem éppen a megvilágosodásról szól.
Legújabban így szokott bambulni.
Nem tudom, valaha eljutunk-e a pacsiig vagy a szlalomig, de ha nem, az sem baj. Ez is egy olyan szakasza az életünknek, ahol nem a cél, hanem az együtt megtett út a fontos.

2 megjegyzés:

Timi írta...

ennek utánaolvasok mert érdekesen hangzik !

J. írta...

Csak ajánlani tudom :) youtube-on videók is vannak róla. Kutyáknál, a természetükből adódóan sokkal hatásosabban eszköz (szerintem).

Megjegyzés küldése

 

Design by Amanda @ Blogger Buster