"Itt egy rét a virágoké, egy a pillangók tanyája. Három réten patak siet, négyet lép a gólya lába. Ötödiken túl az erdő, erdő, ami nincs kivágva. Hatodikról tóka bámul föl az égi felhőnyájra. Hetediket domboldalon esti hűvös szellő járja. Változtasson életeden az Őrségnek hét csodája!"

____________________________________________________________________________________________________________

Hétrétország:

2011. augusztus 15., hétfő

Nagyboldogasszony napja


A keresztény világ ezt a napot Szűz Mária mennybevételeként vagy mennybemeneteleként ünnepli. A Nagyboldogasszony elnevezés kizárólag a magyar nyelvben létezik. A magyarság ősi ünnepe ez, amikor is azt ünnepeljük, hogy a magyarok Nagyasszonya, Mária testestől-lelkestől a mennyországba vétetett.

Eleink szerint Isten az orvosságát fűben, fában hagyta. Nagyboldogasszony ünnepén virágokat, gyógyfüveket volt szokás szentelni, amiket aztán az épülő házak alapjába, ifjú párak ágyába, a csecsemők bölcsőjébe, a haldoklók párnájára tettek azért, hogy őket Mária, "Halottaknak megszabadítója, szomorúak megvigasztalója, gondban lévők jó tanácsadója, magyaroknak megoltalmazója" sose hagyja el.
Mária-kegyhelyekre történő zarándoklatokkal, körmenetekkel, búcsúkkal ünnepeljük Magyarország Patrónáját, de különösen a Nagyboldogasszonynak szentelt templomok plébániái készülnek erre a napra nagyobb ünnepléssel.
Magyarországon Szent István király még uralkodása alatt ünneppé avatta ezt a napot és Nagyboldogasszony tiszteletére több templomot is építtetett. A krónikák szerint, amikor szent királyunk megérezte, hogy végső ideje közeledik, magához hívatta a püspököket és a királyi tanács tagjait, hogy megvitassa velük az utódlás kérdését. Ő maga pedig azon imádkozott, hogy ha eljő az idő, ezen a magasztos napon adhassa át lelkét a Teremtőnek.
Halála előtt egész országát és népét Mária kegyelmébe ajánlotta és őt így a Magyarok Nagyasszonyává tette. Innen ered Magyarország régi, katolikus elnevezése a Regnum Marianum, azaz Mária Országa (királysága).

"Végre Isten irgalmából, a százszoros jutalom díjára érdemesen, láz vette le lábáról, s mikor már nem volt kétséges halálának hamari napja, előszólította a püspököket és palotájának Krisztus nevét dicsítő nagyjait; először megtárgyalta velük, hogy kit választanak helyette királynak. Majd atyailag intette őket, hogy őrizzék meg az igaz hitet, amelyet elnyertek; hogy az igazságot szeressék, az égi szeretet láncait kedveljék, gyakorolják a szeretetet, az alázatossággal törődjenek, de mindenekelőtt a kereszténység zsenge ültetvényén csőszködjenek. E szavak után kezét és szemét a csillagokra emelve így kiáltott fel: "Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó Istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.""

(Szent István legendája Hartvik püspöktől)

Szent István 42 évnyi uralkodás után, közel 70 évesen, 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján tért meg a Teremtőhöz.
Ez az ünnepnap olyan kiemelt ünnepe a keresztényeknek, mint a karácsony, vagy a húsvét. Ez az egyetlen olyan nagy egyházi ünnep, mely ha hétköznapra esik, minden keresztény katolikus ember úgy ünnepli, hogy templomban szentmisén vesz részt. Magyarországon ez a nap egészen 1948-ig munkaszüneti nap volt.

És hogy Nagyboldogasszony az emberek hétköznapjainak része volt, mi sem bizonyítja jobban, mint az hogy Kölcsey Himnusza előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony anyánk kezdetű ének volt.

video

(Ének: Csíksomlyói kegytemplom kórusa, Kántor: Bíró János)


Pár éve olasz tanfolyamon augusztus 15. közeledtével arról beszélt Claudio tanár úr, hogy "ferragosto" milyen nagy ünnep az olaszok számára...

Olaszországban augusztus 15-ét a nyár legforróbb napjaként tartják számon és a nyár fordulópontjaként is emlegetik. Még annak idején Augustus császár rendelte el, hogy ez a nap ne csak a szabad rómaiak számára, de a rabszolgák számára is munkaszüneti nap legyen. Ez az olaszok egyik legrégebbi ünnepnapja.

Az olaszok közül aki csak tudja, megpróbálja a szabadságolását ekkorra időzíteni. Ilyenkor leginkább az országon belül olyan helyre utaznak, ahol hűvösebb az idő - a tengerhez vagy a hegyekbe... így most Trolliát is ellepték az olaszok. A kempingek megteltek, a városban a parkolók is telis-tele vannak lakókocsikkal, a hotelek tömve, a buszokon az emberek úgy utaznak, mint a heringek és mindent áthat az a tipikus olasz szag.
Az olaszok számára "ferragosto" nemcsak augusztus 15-ét jelenti, hanem az egész szabadságuk időtartamát is. Ilyenkor szinte megáll az élet, olyan mintha állami szabadságoláson lenne az ország: rövidített hivatali idők, az üzletek zárva - nálunk például augusztusban a főposta is csak délelőtt van nyitva - és nagyjából semmit nem lehet elintézni.

... szóval a tanár úr épp azt ecsetelte, hogy nemzeti ünnep révén a tanfolyam is elmarad majd aznap, mire megszólalt a szlovák csoporttársam, hogy ez a nap náluk Szlovákiában is nagy ünnep, tudni illik az ő országuk Mária országa...
Még ilyet! Majdnem ott helyben lefordultam a székről. Belelapozgatnék egy szlovák történelem könyvbe, hogy ezt hogyan is tanítják arrafelé. Vajon mikor ajánlották az Ős-Szlovákiát Mária oltalmába? És melyik királyuk?

3 megjegyzés:

Timi írta...

nagyon érdekes összefoglaló, számomra sok új információval- köszönet érte

J. írta...

De jó, nagy öröm ez nekem :) Kicsit féltem, hogy senki nem olvassa majd végig, mert túl hosszú lett - pedig egy csomó mindent ki is hagytam.

Pupa írta...

Örülök, hogy írtatok ebből az aspektusból.
Mióta ősi írásunkat, vallásunkat és kultúránkat Stefan (ex Vajk) király kerékbe, pontosabban a barbár nyugatba törte, ezt a valóban jelentős és mélyből építkező /keresztény/ ünnepet sorra gyalázták, torzították.

Megjegyzés küldése

 

Design by Amanda @ Blogger Buster