"Itt egy rét a virágoké, egy a pillangók tanyája. Három réten patak siet, négyet lép a gólya lába. Ötödiken túl az erdő, erdő, ami nincs kivágva. Hatodikról tóka bámul föl az égi felhőnyájra. Hetediket domboldalon esti hűvös szellő járja. Változtasson életeden az Őrségnek hét csodája!"

____________________________________________________________________________________________________________

Hétrétország:

2011. május 13., péntek

Az idei első horgászatunk

A héten nagy kegyben volt részünk, kaptunk két összefüggő szabadnapot. Jó gyorsan el is döntöttük, hogy az első napot horgászással töltjük, a másodikon pedig csak pihenni fogunk.
Előző nap már össze is készítettünk mindent, hogy másnap a 8.16-os vonattal útnak indulhassunk kedvenc trolliai horgásztavunk felé. A reggeli indulással megcsúsztunk... miattam... meg egy kicsit Lehi miatt is. A kisasszony ugyanis úgy döntött, hogy ő bizony már nem alszik tovább, így 5.16-kor ébresztett. Hatalmas futást rendezett az amúgy nem túl nagy lakásban.

Kisangyal
Kisangyalom hajnali futásai nagyjából így néznek ki:
Lehelke felveszi a legáramvonalasabb formáját: hátralapítja a füleit, félrecsapja a farkincáját aztán pedig lendületből nekifut a bejárati ajtónak, fordulásból ellöki magát az ajtótól a hátsó lábaival, keresztülvágtázik az előszobán, a nappalin egészen be a hálószoba végéig. Ezt követően megfordul, kirohan a macskavárához, elkezdi izomból tépni és felugrik a legtetejére. Majd gondol egy nagyot és megtámadja a szőnyeget; maga alá gyűri, rácsimpaszkodik és úgy tapossa a hátsó kis lábaival, mint egy mókuskereket... Szép, hangos kis ébresztő ez.

A korai ébresztőnek az lett a következménye, hogy egy "kicsit" még visszafeküdtem... Csupán egy órácskával csúsztunk meg.

Legkedvesebb helyünk Trolliában: Spondinig
A horgásztó 880 méter magasan fekszik, 2000-3000 méter magas hegyek ölelésében. Ebben a magasságban kicsit hűvösebb van, de a későbbi indulásnak köszönhetően mire odaértünk a levegő felmelegedett és a fű is felszáradt. Szép kis horgászós nap kerekedett ki ebből a keddből. Hét ágra sütött a nap és kapások is akadtak szép számmal - annak ellenére, hogy a halak még most éledeznek a hibernációjukból... hiába, a tó vize mély és még hideg.

Az idei év első hala ez a kicsi compó
Az egyik kedvenc halam: a ponty
Pergetéssel fogott pisztráng
Nekem a spiccbotos horgászat a kedvencem. Fogtam már spiccbottal keszeget, kárászt, pontyot, gardát, de még süllőt is. Sokan lenézik ezt a fajta horgászatot, én mégis nagyon szeretem, mert szerintem a halaknak ennél a módszernél van a legnagyobb esélyük arra, hogy ne fogják ki őket... Kicsit ellentmondásos ugyan, de nincs mit tenni, lányból vagyok :).

Megszállott spiccbotos létemre most mégis kipróbáltam a pergetést is. Eddig eléggé vonakodtam tőle... ennek leginkább az volt az oka, hogy annak idején kislabdadobásból nem voltam valami hatalmas tehetség. Dobáltam párat és magamhoz mérten meglepően jól ment. Olyannyira, hogy majdnem sikerült is kifognom egy pisztrángot. Már csak pár méter választotta el a parttól, de annyira ficánkolt, hogy a végén mégis sikerült megmenekülnie, ledobta magát a wobblerről.

Mi nem a halért, hanem a horgászatért horgászunk. Ha egy mód van rá, nem ölünk meg egyetlen halat sem, hanem visszaengedjük őket. Most mégis el kellett hoznunk egy pisztrángot. Olyan szerencsétlenül akadt meg benne a wobbler... a szeménél jött ki mindhárom horog... nem tudtuk őt megmenteni. Végig kellett néznem, amint egy határozott, fejre mért ütés kioltotta az életét.
Szegény kis pára, másnap miután megnéztük a Tüskevár összest, őt ettük meg vacsorára.

4 megjegyzés:

pupa írta...

Gyönyörű szép tó!
Kedvencem a tavi pisztrángozás.
http://www.ceeff.com/irasok/ceefflandia/aranyto-ezustjei

J! köszönöm bejegyzésed a blogomra, de sajna még elég béna vagyok a blog kezeléséhez, nem tudtam publikálni kedves szavaid...

csak emailre érkezett a megjegyzés.

Pontosan hol van a "te" tavad?

J. írta...

Kedves Pupa!

A mi tavunk Déltirolban, Olaszország Svájc felé eső, északi csücskében fekszik. Spondinig a falu neve.

Ez a tó igazából egy magánkezelésben lévő, három tóból álló "tórendszer". Azon ritka helyek egyike, ahol nem kérik az olasz állami engedélyt, csak napijegyet kell venni. (13-16 euro)
Szép, gondozott a hely, van a partján egy kis "étteremszerűség" is. Hal pedig van bőséggel. Egy helyi bácsi azt mondta, hogy úgy 3 hete látta, amint egy 3,5 kilós pisztrángot fogott ki valaki... gondolom, el is vitték haza szegényt:(

Mi még csak most ismerkedünk a pisztrángozással. Hihetetlenül izgalmas, nagyon tetszik :) Bár gondolom, a legyezés a horgászat csúcsa.

Timi írta...

Nagyon szépek a halak és szimpatikus a hozzáállás :-)
A cica pedig nagyon jó fej lehet, bár egy kicsit koránkelő.

J. írta...

A hozzáállásunkat sokan nem értik, de örülök, hogy Neked szimpatikus.
Emlékszem, jó pár éve Alsóörsön horgásztunk éjjel, amikor egy ismeretlen horgász, aki úgy döntött, inkább hazamegy, odajött hozzánk és odaadta nekünk az egyszem kifogott halát, mondván, hogy mi majd hozzácsaphatjuk a saját zsákmányunkhoz... Mondtam neki "Ó, köszönöm, ez nagyon kedves". Alig vártam, hogy eltűnjön onnan... és hopsz, a kis garda máris a Balatonban lubickolt boldogan. :)

Lehelke tényleg nagyon jó fej, csak borzasztóan el lett kényeztetve... de mi ilyennek szeretjük.

Megjegyzés küldése

 

Design by Amanda @ Blogger Buster