"Itt egy rét a virágoké, egy a pillangók tanyája. Három réten patak siet, négyet lép a gólya lába. Ötödiken túl az erdő, erdő, ami nincs kivágva. Hatodikról tóka bámul föl az égi felhőnyájra. Hetediket domboldalon esti hűvös szellő járja. Változtasson életeden az Őrségnek hét csodája!"

____________________________________________________________________________________________________________

Hétrétország:

2011. február 15., kedd

Rönkhúzás


Az elkövetkezendő hetekben nem csak Őriszentpéteren lesz rönkhúzás. Számos őrségi és az Őrséghez közeli településen lesz hasonló farsangi vigasság. Sőt, országszerte temetjük a telet, remélem eredményesen. Bár a téli időjárás egyelőre még makacsul tartja magát, ennek ellenére vitathatatlanul közeledik a  tavasz.

A farsang vízkereszt (január 6.) napjával kezdődik és húshagyókeddig tart, ami  a húsvét időpontjához és az azt megelőző böjthöz kötődik. Húsvét pedig mozgó egyházi ünnepünk, időpontja a Hold járásától függ. Húsvét mindig a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni vasárnapra esik, amit a böjt előz meg. A böjt hamvazószerdával kezdődik, az ezt megelőző nap a húshagyókedd, ami egyben a farsang utolsó napja is. Ebben az évben ez március 8., ami azért is örvendetes nekünk, mert így kicsit tovább lehetünk itthon, mivel húsvét is később lesz. :)

A farsang jellegzetessége az évszázadokra visszanyúló jelmezes, álarcos alakoskodás. A karácsonyi ünnepkör elmúltával, a mezőgazdasági munkák megkezdése előtt sokfelé rendeztek bálokat, táncmulatságokat a városokban, falvakban. Annak idején a királyi udvartól a kis falvakig mindenütt farsangoltak. Magyarország talán leglátványosabb és leghíresebb farsangi alakoskodása a mohácsi busójárás.

De természetesen a nyugati országszélnek és így az Őrségnek is megvan a maga farsangi vigadalma: a húshagyókeddhez kapcsolódó rönkhúzás.

Régi időkre nyúlik vissza ennek a népszokásnak a története. A farsangi időszak hagyományosan nemcsak a különféle bálok, de a menyegzők időszaka is volt, mivel az ezt követő böjt ideje alatt, a húsvét elmúltáig nem volt erre lehetőség. Ha a farsang idején mégsem volt lakodalom a faluban, akkor álesküvőt tartottak, mondván: ha nincs igazi lakodalom, tréfáljuk meg a fiatalokat és tartsunk maskaralakodalmat!  Ennek fő jellegzetessége a rönkhúzás volt. Annak idején a rönkhúzással szerették volna megszégyeníteni, megbüntetni a gyámoltalan fiatalságot amiért nem tudtak megházasodni, férjhez menni.

A népszokás jegyei és szereplői hasonlatosak az igazi lakodalomhoz, itt is van menyasszony, vőlegény, koszorús lányok, vőfélyek, kisbíró, pap, ministránsok, püspök, cigányasszonyok, krampuszok, örömszülők, násznép. Az egész mulatság a cigányok hívogatásával veszi kezdetét. A rönköt erős férfiak hozzák be az erdőről és szekérre teszik, a lányok pedig színes szalagokkal díszítik. Ez lesz az ifjú pár hintója. A hintót a vőfélyek és a koszorús lányok húzzák végig a falun, a kisbíró és az egyházi méltóságok külön lovas hintón vezetik a tömeget, akik a menyasszony házához érkeznek kikérni az arát. A szépségéről, gazdagságáról nevezetes menyasszonyt - akit rendhagyó módon  nem más, mint egy női ruhába bújtatott legény - a szülei a boldogság útjára indítják. Az ifjú pár a rönkön ülve fogadhatja a falu utcáin végig gurulva az emberek csodálatát. A cigányok, krampuszok közben kéregetnek a pár javára, csujjogatókat kiabálva azoknak, akik a házukban maradnak. A faluban végighaladva a tömeg meg - megáll, ilyenkor a kisbíró bemutatja a házasulandókat és kihirdeti az elmúlt év eseményeit, közben elér a nászmenet az esketés helyszínére, ez általában a falu központjába, ahol a püspök összeadja az együgyű párt. Az esküvő után árverezésre kerül a rönk és kezdetét veszi a menyasszonytánc, ahol a falu népe megtáncoltathatja az ifjú asszonyt, majd kezdetét veszi a lakodalom… mindez persze sok-sok tréfával, farsangi fánkkal és őrségi pálinkával fűszerezve.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

 

Design by Amanda @ Blogger Buster